A nagy magyar oktatás-mutyishow: másolt tankönyv, elfolyt pénz, ellopott jövő
Ma, amikor az Erasmusról is letiltottak, amikor az egyetemeink és a teljes oktatási rendszerünk már nem is csak toporog egy helyben, hanem konkrétan hátrafelé menetel, mint egy rosszul bekötött robotporszívó, ideje újra elővenni azt a 2016-ban készült történetet arról, hogyan is tűnt el a magyar oktatásból egy komplett európai pénzeső.
Akkor még az LMP-ben politizáló, ma már független Hadházy Ákos ugyanis ekkor mutatta be, miként lopta el a kormány az EU-ból érkező, oktatási reformra szánt támogatást. Nem aprópénzről beszélünk, hanem olyan összegekről, amelyektől egy átlag magyar pedagógus a padlóról kéne felszedje az állát – ha nem épp azon gondolkodna, miért is lett a belügyminiszter a magyar oktatás feje, ahogy az lenni szokott a banánköztársaságokban. Bár lehet, ez a hasonlat sértő: leginkább a banánköztársaságokra nézve.
Ellopták az oktatási reformot
Hadházy szerint a kormány nem véletlenül vezetett be ostoba tantervet, elmebeteg adminisztrációs terheket, valamint egy minősítési rendszert, amelyet legfeljebb Kafka tudna értelmezni: mindezt azért, hogy fel lehessen venni a mögéjük csomagolt uniós pénzt. Az „idióta tankönyvek” és „oktatási programok” pedig azért maradtak velünk, mert különben az EU – milyen csúnyák! – visszakérné a támogatást. Hát kell ez nekünk? Sokkal egyszerűbb a gyerekeket leterhelni értelmezhetetlen feladatokkal, mint kockáztatni a 30 milliárd forintnyi reformpénzt, amit ráadásul azok a hülye nyugatiak adnak, akiket úgyis átbaszunk, na meg rájuk fogjuk, hogy elnyomnak minket... A kiadások között több százmilliós megbízások is szerepelnek, amelyek mindegyike alibi cégeknél landolt. A sokat kritizált felvételi és érettségi feladatokat például kamucégek írják, ami azt jelenti, hogy:
eltűnik az uniós pénz,
vele együtt eltűnik a gyerekek jövője is.
A reformra szánt pénzeket az EMMI három háttérintézménye költötte el:
Oktatási Hivatal
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Educatio Nonprofit Kft.
Ők négy témában írtak ki pályázatokat:
közoktatás átfogó minőségfejlesztése: 3,5 milliárd forint
pedagógusképzés támogatása: 11,5 milliárd forint
„XXI. századi közoktatás”: 6 milliárd forint
köznevelési reformok operatív megvalósítása: 4 milliárd forint
És mindez 2016-17-ben történt. Ma, amikor a tanári bérek még mindig kínosan alacsonyak, az országban pedig pedagógushiány tombol, joggal tesszük fel a kérdést: hol van például az a 11,5 milliárd forint, amit a pedagógusképzésre szántak? És mire volt jó az a „minőségfejlesztés”, amelyre 3,5 milliárdot fizettünk ki? Jogos kérdések – még jogosabb, hogy a magyar társadalom mikor tervezi ezeket ténylegesen megkérdezni. A műfaj csúcsa: napi 80 ezres „szakértői napok” és a 2,6 milliárdos HONLAP, amely másolt tankönyveket kínál... Hadházy szerint a három érintett hivatal napi 50–80 ezer forintért vásárolt „szakértői napokat” – ami valószínűleg abból állt, hogy valaki egy Word-dokumentum fölé hajolva annyit mondott: „jó lesz ez így”. Emellett egy konzorciumot egymilliárd forintért bíztak meg hasonló tanácsadással, napi 80 ezerért.
És a kedvenc: a nemzeti köznevelési portál (nkp.hu) 2,6 milliárd forintba került, a Microsoft Magyarország készítette. A rajta lévő feladatok darabja 100 ezer forintra jött ki – ezek egyszerűen tankönyvből kimásolt szövegek. A kopipészt soha nem fizetett ilyen jól.
Végre valamiben világszínvonalúak vagyunk: a kreatív könyvelésben.
A bűncselekményt igazoló dokumentumokat itt találjátok:
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?
Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.

Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét
Moldova egyre több olyan intézkedést hoz, amelyet egy NATO-tagállamtól is joggal várnánk el, ha komolyan veszi a saját biztonságát. Amikor az orosz beavatkozástól kellett védeni a választásokat, Chișinău hálózatokat tárt fel, pénzmozgásokat követett és külföldi partnerekkel erősítette a védekezését; most pedig az ukránok háborús tapasztalatát szeretné felhasználni a légtere védelmére. A két…

Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót
Rumen Radev bolgár miniszterelnök sajátos biztonságpolitikai tanulságot vont le a fekete-tengeri dróntámadásokból: szerinte Romániát azért érték újabb támadások, mert Bukarest Oroszországot nevezte meg felelősként. A hétfői szófiai gazdasági fórumon elmondottak alapján a térség nyugalmának egyik titka az lehetne, hogy a megtámadott országok kellő tapintattal hallgatnak arról, ki támadja őket,…

Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája
Szeptemberben még ötezer dollárt ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok megtartják a Kongresszus mindkét házát, most pedig egymillió dolláros jutalmat helyezett kilátásba azoknak, akik választási csalásról szolgáltatnak információt, és bejelentésük letartóztatáshoz, majd elítéléshez vezet. Donald Trump a november 3-i félidős választás előtt pénzígéretekkel igyekszik gondoskodni…

Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel
Ma végre Kelemen Hunor is megszólalt a területi-közigazgatási reform ügyében, és attól, amit mondott, aligha lehetünk nyugodtabbak. Az RMDSZ elnöke előadta a kötelező köröket a közösségek megkérdezéséről, az alapos előkészítésről és a kisebbségi jogok védelméről, majd közölte a politikailag igazán lényeges információt: erről a reformról sem a PSD-vel, sem Luca Niculescu miniszterelnökkel nem…