A nagy magyar oktatás-mutyishow: másolt tankönyv, elfolyt pénz, ellopott jövő

Ma, amikor az Erasmusról is letiltottak, amikor az egyetemeink és a teljes oktatási rendszerünk már nem is csak toporog egy helyben, hanem konkrétan hátrafelé menetel, mint egy rosszul bekötött robotporszívó, ideje újra elővenni azt a 2016-ban készült történetet arról, hogyan is tűnt el a magyar oktatásból egy komplett európai pénzeső.

Akkor még az LMP-ben politizáló, ma már független Hadházy Ákos ugyanis ekkor mutatta be, miként lopta el a kormány az EU-ból érkező, oktatási reformra szánt támogatást. Nem aprópénzről beszélünk, hanem olyan összegekről, amelyektől egy átlag magyar pedagógus a padlóról kéne felszedje az állát – ha nem épp azon gondolkodna, miért is lett a belügyminiszter a magyar oktatás feje, ahogy az lenni szokott a banánköztársaságokban. Bár lehet, ez a hasonlat sértő: leginkább a banánköztársaságokra nézve.

Ellopták az oktatási reformot

Hadházy szerint a kormány nem véletlenül vezetett be ostoba tantervet, elmebeteg adminisztrációs terheket, valamint egy minősítési rendszert, amelyet legfeljebb Kafka tudna értelmezni: mindezt azért, hogy fel lehessen venni a mögéjük csomagolt uniós pénzt. Az „idióta tankönyvek” és „oktatási programok” pedig azért maradtak velünk, mert különben az EU – milyen csúnyák! – visszakérné a támogatást. Hát kell ez nekünk? Sokkal egyszerűbb a gyerekeket leterhelni értelmezhetetlen feladatokkal, mint kockáztatni a 30 milliárd forintnyi reformpénzt, amit ráadásul azok a hülye nyugatiak adnak, akiket úgyis átbaszunk, na meg rájuk fogjuk, hogy elnyomnak minket... A kiadások között több százmilliós megbízások is szerepelnek, amelyek mindegyike alibi cégeknél landolt. A sokat kritizált felvételi és érettségi feladatokat például kamucégek írják, ami azt jelenti, hogy:

• eltűnik az uniós pénz,

• vele együtt eltűnik a gyerekek jövője is.

A reformra szánt pénzeket az EMMI három háttérintézménye költötte el:

• Oktatási Hivatal

• Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

• Educatio Nonprofit Kft.

Ők négy témában írtak ki pályázatokat:

1. közoktatás átfogó minőségfejlesztése: 3,5 milliárd forint

2. pedagógusképzés támogatása: 11,5 milliárd forint

3. „XXI. századi közoktatás”: 6 milliárd forint

4. köznevelési reformok operatív megvalósítása: 4 milliárd forint

És mindez 2016-17-ben történt. Ma, amikor a tanári bérek még mindig kínosan alacsonyak, az országban pedig pedagógushiány tombol, joggal tesszük fel a kérdést: hol van például az a 11,5 milliárd forint, amit a pedagógusképzésre szántak? És mire volt jó az a „minőségfejlesztés”, amelyre 3,5 milliárdot fizettünk ki? Jogos kérdések – még jogosabb, hogy a magyar társadalom mikor tervezi ezeket ténylegesen megkérdezni. A műfaj csúcsa: napi 80 ezres „szakértői napok” és a 2,6 milliárdos HONLAP, amely másolt tankönyveket kínál... Hadházy szerint a három érintett hivatal napi 50–80 ezer forintért vásárolt „szakértői napokat” – ami valószínűleg abból állt, hogy valaki egy Word-dokumentum fölé hajolva annyit mondott: „jó lesz ez így”. Emellett egy konzorciumot egymilliárd forintért bíztak meg hasonló tanácsadással, napi 80 ezerért.

És a kedvenc: a nemzeti köznevelési portál (nkp.hu) 2,6 milliárd forintba került, a Microsoft Magyarország készítette. A rajta lévő feladatok darabja 100 ezer forintra jött ki – ezek egyszerűen tankönyvből kimásolt szövegek. A kopipészt soha nem fizetett ilyen jól.

Végre valamiben világszínvonalúak vagyunk: a kreatív könyvelésben.

A bűncselekményt igazoló dokumentumokat itt találjátok: