Ballada a Századvég félmilliárdos munkadíjáról

A minisztérium folyosója úgy nézett ki, mintha valaki egy rosszul sikerült kormányzati kommunikációs kampányt öntött volna betonba: szögletes, homályos és alkalmatlan bármi jóra. Itt dolgozott Palkovics László, a meteorológusok rettegett réme, aki – legendák szerint – pusztán egy frontátvonulásról szóló félmondattal is képes volt állományt cserélni. Most azonban egy sokkal fontosabb viharról volt szó: óránként bruttó 50 ezer forintos tanácsokról, amelyek úgy keletkeztek, ahogy a Sivatag Szellemei – halkan, porosan, és abszolút érthetetlenül.

A Századvég ugyanis 2021-ben 10 ezer órányi tanácsot számlázott ki az ITM-nek, ami bő félmilliárd forint lett. Ezért a pénzért minimum azt várná az ember, hogy egy tanácsadó legalább egyszer azt mondja: „Miniszter úr, ne.” De nem, itt a „tanács” úgy működött, hogy valaki 40 000+ÁFA óradíjért hosszasan leírta, hogy a dolgok vagy rosszak, vagy remekek, esetleg bonyolultak, és olykor ezt egy prezentációval is megkoronázták, aminek hallgatása után még a projektor is terápiára szorult. A stratégiai tanulmányok magányosan hevertek a szerződés 600 oldalas mellékletei között. Ezeket darabonként 51 millióért készítették, évente 16 darabot ajánlva, ebből 2021-ben hét megrendelve, összesen bruttó 450 millióért. Terjedelmi előírás: min. 400.000 leütés. Ennyiért az ember azt hinné, legalább minden leütés után jár egy csokoládés tallér, de nem: csupán egy újabb „kiemelt szakpolitikai dilemma”, amelyet valószínűleg ugyanaz a gyakornok írt, aki este a pizzát rendelte.

De mindez eltörpül a közvélemény-kutatási armada mellett, amely úgy hömpölygött, mint egy túlfizetett kérdezőbiztosokkal felszerelt sáskajárás. Havi 16 darab kutatás – igen, jól hallotta a kedves olvasó, havi tizenhat. Évi 192 közvélemény-kutatás, mindegyik 1000 fős mintával, 20 perces interjúkkal, darabonként bruttó 5,6 millióért, ami iparági szakértők szerint nagyjából 50–100% túlárazás. De hát mit számít az ár, ha egyszer a demokrácia hősi szimulációját kell fenntartani? A Fidesz így folyamatosan teszteli az országot – olyan ez, mint amikor valaki percenként méri meg a lázát, csak itt nem 37,2 jön ki, hanem „45% szerint több stadion kell”.

Hadházy Ákos képviselőt, az egyetlen vérbeli ellenzéki és antikorrupciós küzdőt véletlenül beengedték a minisztériumba - maga sem tudja miért és hogyan; talán összekeverték valami állami auditossal, vagy a portás azt hitte, a Századvég új gyakornoka, aki az óradíj feléért is vállalná a semmit. Odabent kiderült, hogy a szerződésekből „kifelejtették” az egységárakat tartalmazó részeket – ami olyan, mintha egy bűvészmutató végén a nyúl nem lenne hajlandó kijönni a kalapból. Külön kérésre végül átadták Hadházynak, le is fotózhatta, bár a tiltás miatt könnyen úgy érezhette: ha most elkapják, akkor a meteorológusok kirúgásáért is ő lesz a hibás.

A hároméves keretszerződés több mint 9 milliárd forintról szólt, és még többször módosították is, mert a tanácsadás világa olyan, mint a háromnapos vihar: sosem tudni, mikor csap le plusz két milliárd. Hogy miről szóltak a tanácsok, azt persze nem lehet tudni. A szerződések erről nem beszélnek. Talán nem is voltak tanácsok. Talán csak egy hosszú, csillogó, ÁFA-val díszített semmi. Az biztos, hogy ezek döntés-előkészítő anyagok, ami magyarul azt jelenti: „nem nyilvánosak és különben is, mit kérdezget itt mindenki”.

A helyzet kísértetiesen emlékeztet a 2014-es sztorira, amikor a TASZ hosszú pereskedés után végül hozzájutott néhány Századvég-anyaghoz, amelyek némelyike szerintem csak azért nem került be a világirodalomba, mert a világirodalom tiltakozott. Mi pedig, ahogy olvassuk ezt a világszínvonalú magyar közpénz-költési abszurdot, lassan rájövünk: ez nem más, mint a bürokrácia Rejtő-regénye. Csak itt nem a kikötőben vernek át, hanem a költségvetésben. Nem légiósok lőnek mellé, hanem közvélemény-kutatások. És nem a sivatag szellemei kísértenek, hanem a mellékleteké, amelyek néha felkerülnek az adatbázisba – néha nem –, de mindig ugyanannyiba kerülnek: sokba.

A közpénz lenyúlásának fenti történetét és a hozzá tartozó bizonyítékokat elolvashatod az alábbi linken:

Gesta-ajánló:

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?

Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.

zona•
Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét

Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét

Moldova egyre több olyan intézkedést hoz, amelyet egy NATO-tagállamtól is joggal várnánk el, ha komolyan veszi a saját biztonságát. Amikor az orosz beavatkozástól kellett védeni a választásokat, Chișinău hálózatokat tárt fel, pénzmozgásokat követett és külföldi partnerekkel erősítette a védekezését; most pedig az ukránok háborús tapasztalatát szeretné felhasználni a légtere védelmére. A két…

ugar•
Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót

Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót

Rumen Radev bolgár miniszterelnök sajátos biztonságpolitikai tanulságot vont le a fekete-tengeri dróntámadásokból: szerinte Romániát azért érték újabb támadások, mert Bukarest Oroszországot nevezte meg felelősként. A hétfői szófiai gazdasági fórumon elmondottak alapján a térség nyugalmának egyik titka az lehetne, hogy a megtámadott országok kellő tapintattal hallgatnak arról, ki támadja őket,…

ugar•
Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája

Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája

Szeptemberben még ötezer dollárt ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok megtartják a Kongresszus mindkét házát, most pedig egymillió dolláros jutalmat helyezett kilátásba azoknak, akik választási csalásról szolgáltatnak információt, és bejelentésük letartóztatáshoz, majd elítéléshez vezet. Donald Trump a november 3-i félidős választás előtt pénzígéretekkel igyekszik gondoskodni…

ugar•
Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel

Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel

Ma végre Kelemen Hunor is megszólalt a területi-közigazgatási reform ügyében, és attól, amit mondott, aligha lehetünk nyugodtabbak. Az RMDSZ elnöke előadta a kötelező köröket a közösségek megkérdezéséről, az alapos előkészítésről és a kisebbségi jogok védelméről, majd közölte a politikailag igazán lényeges információt: erről a reformról sem a PSD-vel, sem Luca Niculescu miniszterelnökkel nem…

ugar•