Folytatásos korrupció - Mátrixhiba: 900 millióért vették, de sosem használták
Volt egyszer egy állami intézmény, a Klebelsberg Központ (KLIK), amelyik úgy döntött, hogy modernizálja az iskolák adminisztrációját. Ehhez 2013–2015 között egy 10 milliárdos TÁMOP-projektet indítottak, amiből 900 milliót egy informatikai rendszerre költöttek: beszerzési modul, tanügyi rendszer, vezetői információs rendszer, egységes adatbekérő – csupa olyan dolog, ami az iskolák és a központ életét könnyebbé tehette volna.
A rendszereket 2015 végén átvették, teljesítésigazolást írtak alá róluk. Aztán... semmi. Az iskolákban nem indultak el. A központban sem használták őket. Egy informátor jelezte: a programok a fiókban porosodnak. A képviselő hónapokig levelezett a KLIK-kel, hogy megnézhesse őket működés közben, de csak időhúzást kapott. Válaszok jöttek személyiségi jogokra hivatkozva, aztán csend. Telefonon ígértek visszahívást – nem hívtak vissza.
Végül a nyilvánosság nyomására engedtek: betekinthetett a képviselő. Amit látott, az döbbenetes volt: a rendszerek többsége üres, nem használják. A HR-modult nem, a tanügyit nem, a beszerzést nem, a vezetői információs rendszert sosem. Néhány kisebb modult igen, de a drága nagyokat helyette más, új programokkal pótolták – köztük Pölöskeiné utasítására a Krétával.
Pölöskeiné korábban azt állította levelében: ezeknek a rendszereknek nem is kell az iskolákban működniük. Hazugság. A dokumentumok szerint igenis ott kellett volna. A KLIK vezetői elismerték: a rendszerek többségét soha nem használták, és sokhoz az iskoláknak is hozzá kellett volna férniük. 900 millióért vették, kifizették, de kidobták az ablakon.
Az olvasót joggal fűti a düh: hogyan lehet 900 millió közpénzt úgy elherdálni, hogy még csak meg sem próbálják használni? Hogyan hazudozhatnak hónapokig az állami vezetők, miközben tudják: vissza kell fizetni az EU-nak?
Pölöskeiné hazugsága lelepleződött: a KLIK programjai még a központban sem működnek
A történet folytatódott. Újabb dokumentumok kerültek elő, amelyek egyértelműen bizonyították: Pölöskeiné hazudott, amikor azt állította, hogy a 900 milliós rendszereknek nem kell az iskolákban működniük, és hogy a központban amúgy működnek. A papírok szerint igenis az iskolákban is elérhetőnek kellett lenniük a moduloknak, és a központban sem futottak megfelelően – sok csak 2017 végére készülne el.
Hónapokig tartó időhúzás után, a sajtó nyomására végül engedtek betekintést – de csak szigorúan Solti főigazgató jelenlétében. A kérdések maradtak: miért hazudtak hónapokig? Miért titkolják az alapdokumentumokat? Miért adtak haladékot 2017 végéig, amikor a projekt már 2015-ben lezárult?
Az olvasó jogosan fortyog: hogyan lehet egy állami vezető arcátlanul hazudni, miközben milliárdos közpénzt égetnek el?
Az alábbi linkeken elolvashatjátok a teljes tényfeltárást:
Gesta-ajánló:
Szele Tamás: És Kubával mi lesz?
Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.
Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét
Moldova egyre több olyan intézkedést hoz, amelyet egy NATO-tagállamtól is joggal várnánk el, ha komolyan veszi a saját biztonságát. Amikor az orosz beavatkozástól kellett védeni a választásokat, Chișinău hálózatokat tárt fel, pénzmozgásokat követett és külföldi partnerekkel erősítette a védekezését; most pedig az ukránok háborús tapasztalatát szeretné felhasználni a légtere védelmére. A két…
Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót
Rumen Radev bolgár miniszterelnök sajátos biztonságpolitikai tanulságot vont le a fekete-tengeri dróntámadásokból: szerinte Romániát azért érték újabb támadások, mert Bukarest Oroszországot nevezte meg felelősként. A hétfői szófiai gazdasági fórumon elmondottak alapján a térség nyugalmának egyik titka az lehetne, hogy a megtámadott országok kellő tapintattal hallgatnak arról, ki támadja őket,…
Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája
Szeptemberben még ötezer dollárt ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok megtartják a Kongresszus mindkét házát, most pedig egymillió dolláros jutalmat helyezett kilátásba azoknak, akik választási csalásról szolgáltatnak információt, és bejelentésük letartóztatáshoz, majd elítéléshez vezet. Donald Trump a november 3-i félidős választás előtt pénzígéretekkel igyekszik gondoskodni…
Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel
Ma végre Kelemen Hunor is megszólalt a területi-közigazgatási reform ügyében, és attól, amit mondott, aligha lehetünk nyugodtabbak. Az RMDSZ elnöke előadta a kötelező köröket a közösségek megkérdezéséről, az alapos előkészítésről és a kisebbségi jogok védelméről, majd közölte a politikailag igazán lényeges információt: erről a reformról sem a PSD-vel, sem Luca Niculescu miniszterelnökkel nem…