Folytatásos korrupció - Mátrixhiba: 900 millióért vették, de sosem használták

Volt egyszer egy állami intézmény, a Klebelsberg Központ (KLIK), amelyik úgy döntött, hogy modernizálja az iskolák adminisztrációját. Ehhez 2013–2015 között egy 10 milliárdos TÁMOP-projektet indítottak, amiből 900 milliót egy informatikai rendszerre költöttek: beszerzési modul, tanügyi rendszer, vezetői információs rendszer, egységes adatbekérő – csupa olyan dolog, ami az iskolák és a központ életét könnyebbé tehette volna.

A rendszereket 2015 végén átvették, teljesítésigazolást írtak alá róluk. Aztán... semmi. Az iskolákban nem indultak el. A központban sem használták őket. Egy informátor jelezte: a programok a fiókban porosodnak. A képviselő hónapokig levelezett a KLIK-kel, hogy megnézhesse őket működés közben, de csak időhúzást kapott. Válaszok jöttek személyiségi jogokra hivatkozva, aztán csend. Telefonon ígértek visszahívást – nem hívtak vissza.

Végül a nyilvánosság nyomására engedtek: betekinthetett a képviselő. Amit látott, az döbbenetes volt: a rendszerek többsége üres, nem használják. A HR-modult nem, a tanügyit nem, a beszerzést nem, a vezetői információs rendszert sosem. Néhány kisebb modult igen, de a drága nagyokat helyette más, új programokkal pótolták – köztük Pölöskeiné utasítására a Krétával.

Pölöskeiné korábban azt állította levelében: ezeknek a rendszereknek nem is kell az iskolákban működniük. Hazugság. A dokumentumok szerint igenis ott kellett volna. A KLIK vezetői elismerték: a rendszerek többségét soha nem használták, és sokhoz az iskoláknak is hozzá kellett volna férniük. 900 millióért vették, kifizették, de kidobták az ablakon.

Az olvasót joggal fűti a düh: hogyan lehet 900 millió közpénzt úgy elherdálni, hogy még csak meg sem próbálják használni? Hogyan hazudozhatnak hónapokig az állami vezetők, miközben tudják: vissza kell fizetni az EU-nak?

Pölöskeiné hazugsága lelepleződött: a KLIK programjai még a központban sem működnek

A történet folytatódott. Újabb dokumentumok kerültek elő, amelyek egyértelműen bizonyították: Pölöskeiné hazudott, amikor azt állította, hogy a 900 milliós rendszereknek nem kell az iskolákban működniük, és hogy a központban amúgy működnek. A papírok szerint igenis az iskolákban is elérhetőnek kellett lenniük a moduloknak, és a központban sem futottak megfelelően – sok csak 2017 végére készülne el.

Hónapokig tartó időhúzás után, a sajtó nyomására végül engedtek betekintést – de csak szigorúan Solti főigazgató jelenlétében. A kérdések maradtak: miért hazudtak hónapokig? Miért titkolják az alapdokumentumokat? Miért adtak haladékot 2017 végéig, amikor a projekt már 2015-ben lezárult?

Az olvasó jogosan fortyog: hogyan lehet egy állami vezető arcátlanul hazudni, miközben milliárdos közpénzt égetnek el?

Az alábbi linkeken elolvashatjátok a teljes tényfeltárást: