Hova lettek a roma ösztöndíjak? – avagy egy ország kollektív szemforgatása 6 milliárd után
Van az a pont, amikor az ember úgy ébred reggel, hogy na, ma biztos nem lep meg semmi. Aztán kinyitja a híreket, és ott virít újra az ország kedvenc szappanoperája: „Roma felzárkóztatás – a milliárdok, amelyek jobban szeretnek világgá menni, mint a gyerekek az iskolába.”
Ugye emlékszünk? 2016-ban már mindenki fogta a fejét, amikor kiderült, hogy a „Híd a munka világába” nevű csodaprogramból nagyjából annyi jutott el a munka világába, mint egy betonkacsa a Balaton átúszáson. És közben ott lapított a sarokban a még nagyobb testvér: a „Út a szakmaválasztáshoz”, szerény kis 6 milliárd forintos büdzsével.
A cél állítólag az volt, hogy 7–8. osztályos roma gyerekek ösztöndíjhoz jussanak – mert hát ki ne örülne annak, ha a jövő kis tehetségei támogatást kapnak? Csakhogy az ominózus költségvetésben már akkor is ott virított egy talányos sor: a 6 milliárdból mindössze 1 milliárdot terveztek konkrét ösztöndíjakra.
Aztán jött az eredmény: 102 millió forint (!) jutott ösztöndíjra. Mellé 75 millió mentorok fizetésére. Igen, jól olvasod: 177 millió forintnyi valódi cél, és maradék ~5,8 milliárd forintnyi… hát izé… szakmai felszállóköd.
És most, a mából visszanézve: mintha egy régi VHS-t néznénk, amin ugyanaz az epizód megy újra és újra. Csak a szereplők öregszenek, a „projektek” pedig hízni kezdenek, akár a közpénzeken tartott libák.
A milliárdok útja
A pénz útja nagyjából így nézett ki:
Ciceró Kft. – kommunikációs módszertan, 5 millió - talán leírták, hogy „kommunikálni jó”
RC Creative Media – kommunikációs cselekvési terv, 5 millió - gondolom: „Cselekedjünk kommunikálva, ne kommunikáljunk cselekvés nélkül.”
Sztojkáné Hergovics Györgyi – ösztöndíj-kifizetés eljárásrendje, 1,2 millió - eljárásrend: „Ha lenne ösztöndíj, így kellene odaadni.”
WorkForms Kft. – informatikai szükségletek MAGASSZINTŰ felmérése, 10 millió - a cég fő terméke: foci-lesfigyelő szoftver. A gyerekek tanulmányai pedig rohadtul nem akartak lesre futni
ORCZY FORUM Kft. – irodabérlet, 84 millió - gondolom, a világ legdrágább albérlete
MICROSOFT – informatikai fejlesztés, 120 millió - hát legalább őket ismerjük. Hogy mi készült ennyiért? A Windows 10 frissítési értesítése?
És persze a klasszikusok:
PROSPEKTUSOK – 2500 Ft/db. - 30 millió forintért.
A szakmák bemutatása pedig még 5 millió (mert a Word-dokumentumok maguktól nem írják meg magukat).
És akkor a buszoztatás: 20 millió forint, amiből 40. 000 km buszút jött ki. Ez nagyjából Budapest–Madrid–vissza. Tízszer. A gyerekek pedig kb. két megállóra mentek. Elvileg.
És még mindig nincs vége! A mentor műhely:
2 nap, 210 fő, 30 millió – azaz 140 ezer forint fejenként. Két nap alatt! Mit csináltak? Aranyporral polírozták egymást?
2016-ban még azt hittük, ez valami elszigetelt botrány, pár rossz döntéssel, pár rossz szereplővel. Aztán eltelt közel egy évtized, és látjuk:
ez nem botrány.
ez a rendszer maga.
a lopás nem a mellékhatás – hanem a fő hatóanyag.
Minden új program, minden új „út”, „híd” vagy „módszertani háttér megteremtése” valójában ugyanarra jó: milliókért leírni valamit, ami vagy nem történik meg, vagy már régen meg kellett volna lennie. A gyerekek? Hát ők valahol a sor végén állnak, nézve, ahogy a pénz elsuhan mellettük, csillogó prospektusokon, ultramodern powerpointokon és titokzatos „informatikai felületeken”.
Így, 2025-re már csak egy kérdés marad: mi lenne, ha egyszer tényleg arra költenék a pénzt, amire kiírják?
Talán akkor nem kellene egy újabb programot csinálni megint ugyanarra… és ugyanúgy ellopni.
Gesta-ajánló:

Szele Tamás: És Kubával mi lesz?
Sajnos bármennyire is elege van a zsarnoki rezsimből a kubai népnek, mégsem valószínű, hogy fellázad ellene: intő példaként lebeg előtte az iráni ellenzék sorsa, akiknek szintén segítséget ígértek, és aztán hagyták őket lemészárolni. A gyakorlat azt mutatja, hogy Donald Trumpban nem szabad megbízni.

Moldova megint megmutatja, mit jelent komolyan venni az ország védelmét
Moldova egyre több olyan intézkedést hoz, amelyet egy NATO-tagállamtól is joggal várnánk el, ha komolyan veszi a saját biztonságát. Amikor az orosz beavatkozástól kellett védeni a választásokat, Chișinău hálózatokat tárt fel, pénzmozgásokat követett és külföldi partnerekkel erősítette a védekezését; most pedig az ukránok háborús tapasztalatát szeretné felhasználni a légtere védelmére. A két…

Radev szerint az a baj, hogy nevén nevezzük az orosz támadót
Rumen Radev bolgár miniszterelnök sajátos biztonságpolitikai tanulságot vont le a fekete-tengeri dróntámadásokból: szerinte Romániát azért érték újabb támadások, mert Bukarest Oroszországot nevezte meg felelősként. A hétfői szófiai gazdasági fórumon elmondottak alapján a térség nyugalmának egyik titka az lehetne, hogy a megtámadott országok kellő tapintattal hallgatnak arról, ki támadja őket,…

Ötezer dollár, ha nyerünk, egymillió, ha csalást találtok – Trump választási árlistája
Szeptemberben még ötezer dollárt ígért minden felnőtt amerikainak, ha a republikánusok megtartják a Kongresszus mindkét házát, most pedig egymillió dolláros jutalmat helyezett kilátásba azoknak, akik választási csalásról szolgáltatnak információt, és bejelentésük letartóztatáshoz, majd elítéléshez vezet. Donald Trump a november 3-i félidős választás előtt pénzígéretekkel igyekszik gondoskodni…

Hunor megvéd minket, csak még nem tárgyalt róla senkivel
Ma végre Kelemen Hunor is megszólalt a területi-közigazgatási reform ügyében, és attól, amit mondott, aligha lehetünk nyugodtabbak. Az RMDSZ elnöke előadta a kötelező köröket a közösségek megkérdezéséről, az alapos előkészítésről és a kisebbségi jogok védelméről, majd közölte a politikailag igazán lényeges információt: erről a reformról sem a PSD-vel, sem Luca Niculescu miniszterelnökkel nem…