Koraszülötteken keresnek milliárdokat: Lázárné alapítványa is benne van a buliban
A koraszülöttek szüleinek segítése nemes cél lenne egy normális országban. Csakhogy amikor Lázár János felesége kuratóriumi tag egy alapítványnál, amely 1,2 milliárdot nyer „mentorprogramra”, akkor már érezzük a szagot: itt nem a babák érdeke a lényeg, hanem a pénz szétosztása a haveroknak. A „Korábban Érkeztem” Alapítvány EFOP-1.2.10-16 projektje három városban segítené a szülőket lelkileg – de a költségvetés olvasása után az ember csak kapkodja a levegőt a dühtől.
A számok ordítanak: 3 mentorház bérlete 30 hónapra 80 millió forint – havi 888 ezer forint egy házra. Vidéken egy komolyabb lakást 80-100 ezerért ki lehet bérelni, de itt 888 ezerért? Mintha aranyból lenne a fal. Ráadásul felújításukra külön 18 milliót költenek – miért nem vesznek helyette ingatlant? Jogi tanácsadásra 50 milliót szánnak – mire számítanak, tömeges perekre a koraszülöttek nevében? Módszertan kidolgozására 53 milliót, 50 ezer forintos óradíjjal – miközben egy mentor kiképzése 55 millióba kerül, de csak 20 mentort képeznek ki.
Konferenciák és workshopok bérleti díja 20 millió, eszközbeszerzés 50 millió (9 laptop, 9 telefon, 3 nyomtató, irodabútorok), projektmenedzsment 21 millió, megvalósíthatósági tanulmány 18 millió. Catering 5 millió, nyilvánosság 5 millió. A valódi mentorok díjazása? Havi 50 ezer forint. A projekt 42%-a szakértőkre, 41%-a fenntartásra megy – a célcsoport képzésére 7%. Mintha a koraszülött babák csak ürügy lennének a habzsi-dőzsire.
Két másik alapítvány ugyanerre a feladatra 600-600 milliót kapott – náluk nincs luxusbérlet, nincs 50 milliós jogi tanácsadás, és a mentorok többet kapnak. Egyikük még ultrahangot is vesz a pénzért, hogy valóban segítsen.
Az olvasó jogosan fortyog: hogyan lehet a legvédtelenebb, legsérülékenyebb koraszülött babák nevében milliárdokat luxusra, jogászokra és szakértőkre költeni, miközben a szülők valódi segítséget várnának? Hogyan kaphat Lázárné alapítványa dupla pénzt ugyanarra, amit mások feleannyiért csinálnak?
Az alábbi linken elolvashatjátok a teljes tényfeltárást:
Gesta-ajánló:
A zsilip megnyílt: a Google 10 milliárd dolláros magánperekkel néz szembe Európában
Az európai hatóságok évtizedes küzdelme a Google üzleti gyakorlatával szemben új, költséges szakaszba lépett. Alig néhány nappal azután, hogy az Európai Bizottság 890 millió eurós bírságot szabott ki a keresőóriásra – ez az első valaha kiszabott szankció a Digitális Piacokról szóló törvény (DMA) alapján –, az összehasonlító árukeresők és a szakosodott keresőcégek szerte a kontinensen…
Bajban az európai gáztározók és ez Ukrajnának rossz hír
Van egy szám, ami most sokakat idegesít Brüsszelben és az európai fővárosokban: alig 50 százalék. Ennyivel vannak tele az európai gáztárolók július végén – történelmileg alacsony szint erre az időszakra, nagyjából 12 százalékponttal az elmúlt öt év szezonális átlaga alatt. A Wood Mackenzie energetikai elemzőcég figyelmeztetése egyértelmű: Európa „az energiaválság küszöbéhez közeledik", és ez lesz…
Finnország lezárta a légterét
A finn hadsereg kedden bejelentette, hogy részlegesen lezárta az ország déli partja menti légteret, és korlátozta a tengeri forgalmat is az Oroszországgal közös határ közelében – az eltévedt drónok kockázata miatt. A Reuters szerint a korlátozás Kotka és Hamina városok térségét érinti, és azért vezették be, hogy a hatóságok szükség esetén biztonságosan be tudjanak avatkozni, akár le is lőhessék a…
Az ukránokkal közös dróngyárat építünk Kolozsváron
Van úgy, hogy egy hír egyszerűen jó, és nem kell mögé nézni. Kolozsváron katonai drónok gyára épül – egy román és egy ukrán cég közös vállalkozásában –, és ez pontosan az a fajta fejlemény, amelyből több kellene ebben a régióban. A képlet a következő.
Szele Tamás: Az FSZB felmenői
Mindenesetre nagy a csikorgás a Vörös téren, Feliksz Edmundovics Dzerzsinszkij elvtárs most fordult meg a Kreml falába temetett bronz koporsójában.