Ózd, a csodák csodája, avagy hogyan tűnt el 3,7 milliárd egy üres raktárban
Ózd, ez a valamikori ipari büszkeség, ma már inkább a Fidesz-kormány korrupciós csodagyárának egyik kirakata. Képzeljétek el: egy rozsdás iparterületen két hatalmas csarnok áll, tele frissen festett polcokkal, amik üresen tátonganak, mint egy éhes politikus zsebe választás után. Ez lenne a grandiózus „Digitális Erőmű” és „Nemzeti Filmes Élménypark”, amit a NER 3,7 milliárd forintért álmodott meg uniós pénzből. De amikor Ikotity István képviselő és társai ellátogattak a helyszínre, csak a semmit találták: se filmarchívum, se élmény, se vetítések, se semmi, ami egy normális országban egy ilyen nevű projekthez illene. Csak a polcok, amikre majd „értéktelen dolgokat” pakolnak, hogy ne kelljen kidobni őket. Európában egyedülálló látványraktár, mondják büszkén. Hát igen, egyedülálló, mint egy tolvaj, aki a lopott pénzből múzeumot épít a saját bűneinek.
A történet úgy kezdődött, hogy a kormány nagy ígéretekkel szórta a milliárdokat: nemzeti filmörökség digitalizálása, élménypark, oktatás, munkahelyek. Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere alá tartozott az ügy, de amikor kérdéseket tettek fel, Rétvári Bence államtitkár válaszolt – semmitmondóan, mint mindig. A levélből kiderült a lényeg: ebből a 3,7 milliárdból 60 új munkahelyet teremtettek. Számoljuk ki együtt: az 60 millió forint egy munkahely. Ennyiért egy ózdi melós egy életre boldog lehetne, de itt inkább a haverok zsebébe ment. És ezek a munkahelyek? Azonnal csődbe mennek, mert nincs mit csinálni egy üres raktárban.
De hogyan tűnt el ennyi pénz? A közbeszerzések nyomán kiderül a NER klasszikus receptje: a pályázók közül alig akad ózdi cég, helyette a legmagasabb fideszes holdudvar szívja fel a milliókat. A Market Építő Zrt., Garancsi István miniszterelnöki barát cége nyerte az egyik épület felújítását – 978 millióért, 120 millióval drágábban a becsültnél. Aztán jött a „második szakasz”, plusz 229 millió, mert hát miért ne? A magyarázkodás az áremelkedésről önellentmondásos, de kit érdekel, ha a haveré a cég?
A másik épületet a Zeron Zrt. újította fel, Szeivolt István csoportjának ékköve, aki sorra nyeri a KLIK-es, rendőrségi és önkormányzati megbízásokat. A megnyitó 2016 júliusában volt, hónapokkal később a szerződésekben rögzítettnél – mert hát a NER-ben a határidő csak javaslat. Az IT Consulting Kft. kommunikációra és marketingre kapott százmilliókat, de székhelyük székhelyszolgáltatóknál van, vagyis sehol. A Pro Maxim Kft., amelynek fő tevékenysége „egyéb sporttevékenység”, mégis médiakampányokat szervez – mert miért ne számlázhatna egy sportos cég zárórendezvényeket? A Dark Star Communications hálózati installációkat tett be, miközben a Liget-projektben is felbukkannak.
És a csúcs: a Prekog Alfa Kft. 82 millióért „oktatott és képzett”, meg kidolgozta a magyar-cseh-szlovák-lengyel filmtörténetet – egy hónap alatt, szerződéskötés decemberben. A 444 helyszíni riportja szerint a filmek 95%-a érdektelen lötty. A cég háttere? A KKETTK alapítvány pedagógus-továbbképzéseit is ők nyerték, Schmidt Mária és társai alapítványától. Az Appsters Kft. multimédiára kapott 71 milliót a MANDA-tól, miközben ugyanők a KKETTK-nak honlapot fejlesztenek évi 20-24 millióért.
Ózd tehát nem filmes élményparkot kapott, hanem egy drága szeméttárolót, ahol a NER haverjai milliárdokat szivattyúztak ki az uniós kasszából. A polcok üresen állnak, mint a kormány ígéretei, és várják, hogy kidobás helyett értéktelen kacatokkal töltsék meg őket – tökéletes metafora az egész Orbán-rendszerre.
Az alábbi linken elolvashatjátok a teljes tényfeltárást: